Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk az EPD, vagyis a környezetvédelmi terméknyilatkozat kifejezéssel – különösen a fenntarthatóság iránt elkötelezett építőipari szakemberek körében. Ez nem véletlen: az EPD kulcsszerepet játszik abban, hogy átlátható és összehasonlítható információk álljanak rendelkezésre az építőanyagok környezeti hatásairól. De mit is tartalmaz pontosan egy ilyen dokumentum? Hogyan segíti a tudatos döntéshozatalt a tervezéstől a kivitelezésig? Cikkünkben ezúttal ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy mi is az az EPD, hogyan történik a független hitelesítés, és milyen szerepe van a fenntartható építkezésben. Ebben a bejegyzésben most arra fókuszálunk, milyen konkrét információk találhatók egy EPD-ben, és hogyan segít ez a dokumentum a környezeti hatások értékelésében. Ha még nem olvastad a bevezető cikkünket, itt pótolhatod: Újabb mérföldkő a fenntartható építészethez vezető úton, vagy egy rövid összefoglalásért tekintsd meg Panna EPD-ről szóló videóját.
Az EPD gyakorlati jelentősége az építési döntésekben
Mielőtt megnézzük a konkrét adatokat, fontos megérteni az EPD gyakorlati jelentőségét a mindennapi építési döntések szintjén. Az EPD egyik legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi a különböző építőanyagok összevethetőségét környezeti szempontból. Mivel az EPD egységes és ellenőrzött adatokat tartalmaz a termék teljes életciklusáról – az alapanyag-kitermeléstől a gyártáson át egészen a hulladékkezelésig –, már a tervezési fázisban is megalapozott döntést hozhatunk arról, melyik építőanyag jelent kisebb környezeti terhelést. Ezzel szemben egy EPD-vel nem rendelkező termék esetében ez az összehasonlítás gyakorlatilag nem lehetséges objektív módon.
Hogyan értelmezzük az EPD-ben szereplő mutatókat?
Az EPD egyik legfontosabb előnye, hogy számszerűsíti az építőanyagok környezeti hatásait. Ezek az adatok azonban csak akkor válnak valóban hasznossá, ha tisztában vagyunk a jelentésükkel. Íme néhány kulcsfogalom, amellyel az EPD-ben biztosan találkozunk:
- GWP (Global Warming Potential) – Globális felmelegedési potenciál: azt mutatja meg, hogy az adott termék mekkora mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz, elsősorban szén-dioxid (CO₂), metán (CH₄) és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátása alapján. A mértékegysége: kg CO₂-egyenérték. Ez azt jelenti, hogy minden kibocsátott gáz hatását átszámolják arra, hogy hány kilogramm CO₂-nek felel meg a klímaváltozás szempontjából. Érdemes megjegyezni ezt a definíciót, mert számos mutató kg CO₂-egyenértékben van kifejezve.
- MJ (megajoule) – az energiafelhasználás szabványos mértékegysége. Az EPD-ben jellemzően a termék életciklusának különböző szakaszaiban (pl. gyártás, felhasználás, ártalmatlanítás) felhasznált megújuló és nem megújuló energiaforrások mennyiségének megadására használják. A dokumentum külön mutatja például a primer energiaigényt (nyersanyagként és energiahordozóként), így pontos képet ad a termék energetikai terheléséről.
- ODP, AP, EP és hasonló rövidítések olyan további környezeti hatásokat jelölnek, mint például az ózonréteg károsítása (ODP), a savasodás (AP), vagy a vízi eutrofizáció (EP). Ezek a mutatók szintén fontos szerepet játszanak az építőanyagok környezeti hatásainak átfogó értékelésében, ugyanakkor általában inkább szakértők számára adnak részletes információt.
Bár az ODP, AP és EP mutatók nélkülözhetetlenek a teljes környezeti kép megértéséhez, a gyakorlatban a leggyakrabban használt és legegyszerűbben kommunikálható mutatók a GWP, azaz a globális felmelegedési potenciál, valamint az energiafelhasználás adatai. Ezeket a következő részben egy konkrét példán keresztül mutatjuk be.
Mit tartalmaz egy EPD – konkrét példa alapján
Az EPD célja, hogy átlátható, számszerű és függetlenül hitelesített adatokkal mutassa be egy termék környezeti hatásait. Az Innopan PIR ALU/Therm hőszigetelő tábla példája jól szemlélteti, milyen típusú információk találhatók egy EPD-ben:
- Az 5,15 kg CO₂-egyenérték globális felmelegedési potenciál (GWP) egy 1 m²-es, 20 mm vastag PIR tábla gyártásához kapcsolódó kibocsátást jelöli. Ez körülbelül annyi, mint egy 25–30 km-es átlagos dízelautó-használat CO₂-kibocsátása. Egy épület hőszigeteléséhez felhasznált néhány tucat m² tábla így összességében jelentősebb kibocsátással jár, de ez hosszú távon sokszorosan megtérül az energiatakarékosság révén.
- A 78,2 MJ (PENRT) nem megújuló energiafelhasználás ahhoz mérhető, mintha egy háztartási vízforralót több mint 8 órán keresztül folyamatosan működtetnénk, vagy egy energiatakarékos izzót 900 órán át világítanánk vele. Ez mutatja, hogy az előállítás során jelentős, de értelmezhető nagyságrendű energiafelhasználásról beszélünk.
Annak érdekében, hogy az EPD ne csupán egyetlen konkrét termékvastagságra vonatkozzon, az Innopan minden PIR hőszigetelő tábla esetében egységnyi vastagságra vetített referenciaértékeket határozott meg. Ez lehetővé teszi, hogy az EPD-ben szereplő környezeti mutatók lineárisan skálázhatók legyenek bármely más elérhető vastagságra.
Ez az eljárás nemcsak a tervezés során teszi egyszerűvé az összehasonlítást és számítást, hanem az EPD gyakorlati alkalmazhatóságát is jelentősen növeli. Ezen felül ennek köszönhető, hogy az Innopan minden hőszigetelő táblája az összes vastagság tekintetében rendelkezik EPD-vel, míg más jártók jellemzően csak néhány terméküket tudják igazolni.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok szabványosított módszertannal, ellenőrzött számítások alapján készülnek, és a céljuk nem a „zöldmosás”, hanem a valódi összehasonlíthatóság biztosítása. Egy EPD lehetőséget ad a tervezőknek és beruházóknak arra, hogy döntéseiket ne csupán ár vagy teljesítmény, hanem objektív környezeti szempontok alapján is meghozzák.
Az EPD szerepe a fenntartható építés jövőjében
Összességében az EPD egy nélkülözhetetlen eszköz a fenntartható építészetben, amely valós, számszerűsíthető és hiteles információkat szolgáltat az építőanyagok környezeti hatásairól. Segítségével a szakemberek tudatosabb döntéseket hozhatnak, amelyek hosszú távon nemcsak a környezet védelmét, hanem a gazdaságosabb és hatékonyabb építési folyamatokat is elősegítik. Az átláthatóság és az összehasonlíthatóság révén az EPD hozzájárul ahhoz, hogy az építőipar egyre inkább a fenntarthatóság irányába mozduljon el – egy olyan irányba, amely mindenki számára előnyös, a tervezőktől a végfelhasználókig.
