Ha valaha is jártál régi családi házban télen, ismerős lehet az érzés: hiába fűt a kazán, a falak hidegek, a lábunknál huzat jár, a fűtésszámla pedig egyre csak nő. Nem véletlen – Magyarországon a családi házak jelentős része még az ’50-es–’60-as években épült, amikor a hőszigetelés nagyjából a vastag téglafal és egy réteg vakolat volt. Ebből adódóan sokan kérdezik: milyen vastag hőszigetelés kell egy régi családi házra, hogy energiahatékony legyen? Erre a kérdésre adunk most választ.
Ebben a cikkben egy konkrét példán keresztül mutatjuk meg, hogyan lehet a tanúsítvány adatait felhasználva meghatározni a szükséges szigetelés vastagságát és a várható energiamegtakarítást. A ház egy 1950-es években épült, 90 m²-es családi otthon, amely már belső felújításon esett át: padlófűtés került be, a padlószerkezet pedig szigetelt. A következő nagy lépés a homlokzat, a lábazat és a födém hőszigetelése, amelynél most a tanúsítványban is használt „jó” és „kiváló” kategóriák szerint határozzuk meg a megfelelő vastagságot.
Homlokzat és lábazat – milyen vastag hőszigetelés kell a jó és kiváló kategóriához?
A ház homlokzata két részre oszlik: a nagyobbik, 68 m²-es felület még az eredeti, szigetelés nélküli téglából készült, ahol a hő egyszerűen elszökik (U=1,48 W/m²K). A kisebbik, 22 m²-es rész már felújított, így a hőátbocsátása jóval alacsonyabb (U=0,34 W/m²K). A 20 m²-es lábazat, amely terméskőből készült, viszont igazi energiafaló: U=2,07 W/m²K.
De mennyi szigetelés kell, hogy ezeket a falakat korszerűsítsük? A számításaink során a ház energetikai tanúsítványából kiindulva néztük meg, milyen vastag PIR szigeteléssel lehet elérni a tanúsítvány által jelzett „jó” (U = 0,16–0,24) és „kiváló” (U < 0,16) értékeket.
Az eredmény magáért beszél:
- 10 cm PIR-rel már elérhető a „jó” szint mindhárom szerkezet esetén.
- 16 cm PIR-rel pedig a „kiváló” kategória sem álom többé.
És ha a pénztárcánkat is nézzük: évente akár 1 500 – 1 800 kg pellet maradhat a tárolóban, miközben a falak végre nem „hűtőként” működnek télen.
Födém hőszigetelés – mennyi szigetelés kell, hogy ne szökjön el a meleg?
A födémen keresztül távozó hőenergia mennyisége gyakran alábecsült, és ez a példaként vizsgált épület esetében sincs másként. A födémszerkezetekre vonatkozó követelmények jellemzően szigorúbbak, mint a falszerkezetek esetében: a szerkezet „jó” hőtechnikai minősítéséhez U = 0,12–0,17 W/m²K közötti hőátbocsátási tényezőt, míg a „kiváló” kategóriához 0,12 W/m²K alatti értéket szükséges elérni.
Számításaink szerint 9 cm vastag PIR hőszigetelés alkalmazásával a födém mindkét részén teljesíthető a „jó” minősítés, míg a „kiváló” szinthez 15 cm vastag Innopan PIR beépítése szükséges. Utóbbi megoldás éves szinten mintegy 1 775 kWh energia-megtakarítást eredményezhet, ami a pelletkazán hatásfokától függően körülbelül 370–450 kg fapellet megtakarításának felel meg. A beruházás tehát nemcsak a lakókomfortot növeli, hanem számottevő üzemeltetési költségcsökkenést is biztosít, így hosszú távon gazdaságilag is kedvező döntést jelent.
Összegzés – mennyi hőszigetelésre van szükség a régi házaknál?
Az 1950-es évek házai sokszor tele vannak bájjal: vastag falak, nagy belmagasság, karakteres homlokzat. De a romantikának ára van, főleg télen. Egy korszerű hőszigeteléssel azonban a múlt értékei mellé a jelen kényelmét és a jövő megtakarítását is megkaphatjuk.
A példánk is jól mutatja, hogy 13–16 cm Innopan PIR hőszigeteléssel a homlokzat és a lábazat könnyedén a „kiváló” kategóriába kerülhet, miközben a födémszigeteléssel évente közel kétezer kilowattóra energiát takaríthatunk meg – vagyis a ház végre nem engedi ki a meleget a szerkezeten át.
És ez nem csak számokban mérhető. Aki valaha fűtött régi házat, tudja: a meleg fal, a huzatmentes szoba és a csendesen dolgozó kazán legalább olyan fontos, mint a megtakarított forintok. A példából is látszik: ha tudjuk, milyen vastag hőszigetelés kell, a felújítás nem csak energiát spórol, hanem valódi életminőség-javulást hoz, már „csak” a megfelelő hőszigetelést kell kiválasztani.
