Gyakran ismételt kérdések

Számos okból fontos. A hőszigetelés többek között növeli az energiahatékonyságot, csökkenti a fűtési és hűtési költségeket, javítja a komfortérzetet, növeli az ingatlan értékét, valamint meghosszabbítja az épületszerkezetek élettartamát. Ezen felül csökkenti az épület ökológia lábnyomát is. Környezetvédelmi előnyökről részletesen is olvashatsz itt. 

A megfelelő hőszigetelés nemcsak az energiatakarékosság és a költségcsökkentés szempontjából fontos, hanem jelentős mértékben hozzájárul az épület és annak lakóinak komfortjához, egészségéhez és a hosszú távú fenntarthatósághoz. 

Számos hőszigetelő anyag létezik, amelyek különböző tulajdonságokkal rendelkeznek, és különböző felhasználási területekre alkalmasak. Hazánkban leggyakrabban használt hőszigetelő anyagok a következők: EPS, XPS, ásványgyapot, PUR hab és természetesen a PIR. Minden hőszigetelő anyagnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, a választás az adott épület típusától, a szigetelés helyétől, az elvárt teljesítménytől és a költségvetéstől függ.

A "legjobb" hőszigetelő anyag nem létezik. Hőszigetelő anyag választásakor az adott projekt konkrét igényeit és körülményeit kell figyelembe venni. Érdemes konzultálni egy építészmérnökkel vagy szigetelési szakértővel, hogy a legmegfelelőbb anyagot válasszuk az adott feladathoz.

Magyarországon az épületek hőszigetelésére vonatkozó előírásokat a következő szabványok és rendeletek tartalmazzák:

• 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet: Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról és az energetikai tanúsítványokról szól.
• MSZ 04-140:2004: Épületek hőtechnikai követelményei.
• MSZ EN 13162-13171: Hőszigetelő anyagok specifikációi.

Ezen szabványok részletesen meghatározzák a különböző épületrészek (falak, tetők, padlók) maximális megengedett hőátbocsátási tényezőit.

A lambda értékkel (λ) kifejezhető a hővezetési tényező, amely az anyagot jellemzi. Vastagságtól független érték, mely az időegység alatt átjutó hő mennyiségét adja meg. λD a hővezető képesség, reciproka a hőszigetelő képesség. Minél alacsonyabb szám a λD-érték, annál jobb a termék tulajdonsága, értékelése.

Az U érték a hőátbocsátási tényezőt jelöli. A hőátbocsátási tényező megmutatja az épületszerkezet hőveszteségét egy négyzetméterre vonatkoztatva. Itt is az alacsonyabb számérték a jobb, akárcsak a λ érték esetében. Épületszerkezetekre vonatkoztatott rendelet U értékeinek elérését, meghaladását a szerkezeti rétegelemek lambda értékeinek összessége határozza meg.

Az optimális hőszigetelés vastagsága több tényezőtől függ, beleértve az épület típusát, az éghajlati viszonyokat, az alkalmazott hőszigetelő anyagot és az energiahatékonysági követelményeket. Általánosan kijelenthető, hogy az alacsonyabb hővezetési tényezővel (λD) rendelkező anyagok vékonyabb rétegben alkalmazva is teljesítik az elvárt hőszigetelési szintet.

Először is meg kell határozni az épületre vonatkozó hőtechnikai követelményeket. Magyarországon ezeket a követelményeket a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szabályozza, amely meghatározza az épületek energetikai jellemzőinek minimum szintjét, többek között a hőátbocsátási tényező (U-érték) maximumát az egyes szerkezeti elemekre. A hőszigetelő anyag kiválasztásakor figyelembe kell venni annak hővezetési tényezőjét (λ). Az alacsonyabb λ-értékű anyagok jobban szigetelnek, tehát vékonyabb réteg is elég lehet belőlük. A megfelelő szigetelési vastagság kiszámításához ismerni kell a meglévő építőanyagok hőellenállását (R), majd a szigetelési réteg hőellenállását hozzá kell adni a meglévő értékhez úgy, hogy az megfeleljen a kívánt U-értéknek.

A hőszigetelés kulcsszerepet játszik az épület energetikai besorolásában. Az energetikai besorolás az épület energiafogyasztásának mértékét tükrözi, amit az energiahatékonysági szintek alapján osztályoznak. A jobb hőszigetelés: csökkenti a hőveszteséget, növeli az energiahatékonyságot, csökkenti az energiafogyasztást és a költségeket. Az energetikai besorolás az A+++-tól (legjobb) I-ig (legrosszabb) terjed, és a hőszigetelés minősége nagyban befolyásolja ezt az osztályozást.

A hőszigetelés költségei több tényezőtől függenek: 

• Anyagköltség: A hőszigetelő anyag típusa és vastagsága (pl. polisztirol, ásványgyapot, PIR).
• Munkaerő: A szigetelés felszerelésének munkadíja.
• Egyéb költségek: Állványozás, rögzítőelemek, vakolat és festés.
• Energiamegtakarítás: Hosszú távon a szigetelés csökkenti a fűtési és hűtési költségeket.

A költségeket az épület mérete, az alkalmazott technológia és a munkavégzés bonyolultsága is befolyásolja. A beruházás megtérülési ideje a megtakarított energiaköltségektől függ.

A hőszigetelés általában kevés karbantartást igényel, de vannak bizonyos szempontok, amikre figyelni kell. Ilyen például a mechanikai sérülések, repedések javítása, a nedvesség bejutása elleni védekezés – különösen, ha a szigetelőanyag nedvességérzékeny -, külső szigetelés esetén a vakolat és a festék rendszeres karbantartása, valamint az illesztések és csatlakozások ellenőrzése, hogy nincs-e hőhíd.

A hőhíd olyan épületszerkezeti rész, amelyen keresztül a hő gyorsabban távozik az épületből, mint a környező részeken. Ez az alábbiak miatt alakulhat ki:

• Szerkezeti anyagok eltérése: Különböző hővezetési képességű anyagok találkozása (pl. beton és tégla).
• Geometriai kialakítás: Szerkezeti változások, mint a sarkok és élek.
• Helytelen szigetelés: Nem megfelelően csatlakoztatott vagy megszakított hőszigetelés.

A hőhidak hőveszteséget, nedvességproblémákat és penészképződést okozhatnak, ezért fontos a megfelelő tervezés és kivitelezés a minimalizálásuk érdekében.

A passzívház egy olyan épület, amely magas szintű kényelmet biztosít a lakói számára, kiemelkedően energiahatékony és rendkívül alacsony energiafogyasztású. Az ilyen épületek tervezése és kivitelezése különleges szaktudást igényel, és szigorú energetikai szabványoknak kell megfelelnie, hogy biztosítani tudják az optimális hőszigetelést, légzárást és a megújuló energiaforrások hatékony használatát.

A magastető hőszigeteléséhez többféle anyag közül választhatunk, mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A választás során mérlegelendő szempontok: hővezetési tényező (λ), tűzállóság, páraáteresztő képesség, telepítési nehézségek, költségek, környezetre gyakorolt hatások. Az Innopan PIR hőszigetelő táblák kiváló választást jelentenek magastetőre is köszönhetően kiemelkedően jó hőszigetelő képességüknek, vízálló, zártcellás szerkezetüknek és könnyű súlyuknak. 

Magyarországon a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet határozza meg az épületek energetikai jellemzőire vonatkozó szabályokat. Tartalmazza a hőátbocsátási tényező (U érték) maximumát különböző épületrészekre, beleértve a magastetőket is. Magastetők esetében az előírt U érték maximuma 0,17 W/m²K.

Egy olyan hőszigetelési technika, amely során a szigetelőanyagot közvetlenül a szarufák tetejére helyezik el. A szarufák feletti szigetelés számos előnnyel jár, különösen a hőhidak minimalizálása és az épület hőszigetelési hatékonyságának javítása terén. Az új épületeknél gyakran választják ezt a módszert a hőszigetelési követelmények teljesítése és a tetőtér kihasználása érdekében, de tetőfelújítás esetén is ideális, mivel anélkül javítható a hőszigetelés, hogy a belső térben jelentős bontási munkálatokra lenne szükség.

Egy olyan hőszigetelési technika, amely során a hőszigetelő anyagot közvetlenül a tetőszerkezet szarufái közé helyezik. Hatékony és költséghatékony megoldás, azonban figyelmet kell fordítani a hőhidak minimalizálására, a megfelelő párazárásra és szellőzésre, hogy a rendszer hosszú távon is jól működjön. További hátránya, hogy a szarufák mérete korlátozhatja a beépíthető szigetelőanyag vastagságát, így néha további rétegekre van szükség a kívánt hőszigetelési érték eléréséhez.

Egy olyan hőszigetelési technika, amely során a hőszigetelő anyagot a szarufák alá helyezik el, azaz a tetőszerkezet belső oldalára. Ez a módszer kiegészítő hőszigetelő rétegként szolgálhat, különösen akkor, ha a szarufák közötti hőszigetelés nem elegendő a kívánt hőszigetelési érték eléréséhez. Fontos szem előtt tartani, hogy a szigetelés a belső térből vesz el helyet, így csökkenti a hasznos belmagasságot.

A kombinált magastető hőszigetelés olyan módszer, amely többféle szigetelési technikát ötvöz a maximális hőszigetelési hatékonyság érdekében. Ez magában foglalja a szarufák közötti, a szarufák alatti és a szarufák feletti hőszigetelést is. Az ilyen kombinált megközelítés célja a hőhidak minimalizálása, a belső tér komfortjának növelése és az épület energiahatékonyságának javítása.

A lapostető hőszigeteléséhez használt anyagok kiválasztása több tényezőtől függ, beleértve a hőszigetelési képességet, vízállóságot, tűzállóságot, terhelhetőséget és a költségeket. A fenti szempontok alapján az Innopan PIR a legjobb választás a lapostetők hőszigeteléséhez, mivel kiváló hőszigetelési képességgel, magas nyomószilárdsággal és jó vízállósággal rendelkezik.

Magyarországon a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet határozza meg az épületek energetikai jellemzőire vonatkozó szabályokat. Tartalmazza a hőátbocsátási tényező (U érték) maximumát különböző épületrészekre, beleértve a lapostetőket is. Lapostetők esetében az előírt U érték maximuma 0,17 W/m²K.

A helyes rétegrend a lapostetők hőszigetelésénél biztosítja az épület megfelelő hőszigetelését, vízszigetelését és tartósságát. A rétegrendekre vonatkozó részletes tájékoztatást találsz oldalunk Letöltések menüpontja alatt, a lapostetőkre vonatkozó részben.

A megfelelő vízszigetelési megoldás kiválasztása a lapostető anyagaitól, a helyi éghajlati viszonyoktól, az épület funkciójától és a költségvetéstől függ. Fontos, hogy a választott vízszigetelési rendszer tartós, rugalmas és megfelelően zárjon a varratoknál, hogy hosszú távon is megbízható védelmet nyújtson az épület számára. A leggyakrabban alkalmazott vízszigetelési megoldások: bitumenes lemezek, PVC, EPDM vagy TPO fóliák, folyékony vízszigetelő rendszerek és a zöldtető. Az optimális megoldás kiválasztásában érdemes szakértők tanácsát kérni, hogy biztosítsuk az épület tartósságát és energiahatékonyságát.

A lapostető megfelelő lejtésének és vízelvezetésének biztosítása kulcsfontosságú a tető tartóssága és a vízszigetelés hatékonysága szempontjából. A helytelen lejtés és vízelvezetés vízgyűjtő területeket eredményezhet, ami károsíthatja a tető szerkezetét és a vízszigetelő rétegeket. Általában 1-2% (1-2 cm méterenként) lejtés ajánlott, hogy biztosítsa a megfelelő vízelvezetést, de egyes szabványok és helyi előírások ennél nagyobb lejtést is előírhatnak. A kívánt lejtés kialakítható a tető szerkezetével is, de használhatóak olyan hőszigetelő táblák is, amelyek eleve lejtéssel készülnek, így lehetővé teszik a tető felületének megfelelő kialakítását. Ilyenek az Innopan PIR hőszigetelő táblák is.

A hőhidak olyan területek az épületek szerkezetében, ahol a hőszigetelés folytonossága megszakad, és emiatt a hő könnyebben áramlik át ezeken a pontokon. A lapostetők esetében a hőhidak kezelése különösen fontos a tető hatékonyságának és tartósságának biztosítása érdekében. Kezelésük átfogó megközelítést igényel, amely magában foglalja a gondos tervezést, megfelelő hőszigetelő anyagok kiválasztását, a részletek precíz kidolgozását, a minőségi kivitelezést és a rendszeres karbantartást. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy a tető hőszigetelése hatékony legyen, minimalizálva a hőveszteséget és növelve az épület energiahatékonyságát.

A zöldtető (vegetációs tető vagy élő tető) olyan tetőszerkezet, amelyet növények borítanak. A zöldtetők egy rétegzett rendszerből állnak, amely tartalmazza a növények növekedéséhez szükséges talajt, a vízelvezetést és a vízszigetelést. 3 fő típusát különböztetünk meg: extenzív, intenzív és félintenzív zöldtető. A zöldtetők számos környezeti, gazdasági és esztétikai előnyt kínálnak, de gondos tervezést, megfelelő anyagok használatát és rendszeres karbantartást igényelnek. Az optimális működés és a hosszú élettartam érdekében fontos, hogy a zöldtető minden rétege megfelelően legyen kialakítva és telepítve.

A zöldtető kialakítása számos pozitív hatással van a hőszigetelésre és az épület energetikai teljesítményére. A zöldtetők többrétegű szerkezete kiváló hőszigetelést biztosít, a talaj és a növényzet növeli a tető termikus tömegét, ami lassítja a hő áthaladását, ezáltal javítva a hőszigetelési tulajdonságokat, valamint csillapítja a hőmérséklet ingadozásokat, csökkentve a nappali és éjszakai hőmérséklet különbségeket. Ez stabilabb belső hőmérsékletet eredményez. A megfelelően kialakított zöldtető ezen túl növeli az energiahatékonyságot, és védi a hőszigetelő rétegeket az UV sugárzás és mechanikai sérülések ellen is, továbbá hozzájárul a helyi mikroklíma javításához is. 

A homlokzati hőszigetelő anyag kiválasztása számos tényezőtől függ, beleértve a hőszigetelési teljesítményt, páraáteresztő képességet, mechanikai ellenállást, tűzállóságot, költségeket és környezeti hatásokat. Az igények és a projekt specifikus követelményeinek figyelembevételével lehet a legmegfelelőbb anyagot kiválasztani.

Magyarországon a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet határozza meg az épületek energetikai jellemzőire vonatkozó szabályokat. Tartalmazza a hőátbocsátási tényező (U érték) maximumát különböző épületrészekre, beleértve a homlokzatokat is. Homlokzatok esetében az előírt U érték maximuma 0,24 W/m²K.

A homlokzati hőszigetelés vastagságának meghatározása komplex feladat, amely figyelembe veszi az építési szabványokat, éghajlati viszonyokat, energetikai célokat, az alkalmazott hőszigetelő anyagok tulajdonságait, az épület szerkezeti adottságait, valamint a belső komfortérzetet. A pontos vastagság meghatározásához energetikai számítások és szakértői konzultáció szükséges. Egy gyakorlati példa viszonyításképpen. A klasszikus B30-as téglából épült falazat rendelet szerint elvárt hőszigeteléséhez (U = 0,24 W/m²K) mindössze 9 cm vastagságú Innopan PIR homlokzati hőszigetelő táblára van szükség.

A hőhidak megelőzése érdekében fontos a gondos tervezés, a folytonos hőszigetelési réteg biztosítása, a megfelelő anyagok és technikák alkalmazása, valamint a precíz kivitelezés és minőségellenőrzés. A hőhidak minimalizálásával jelentős energiamegtakarítás érhető el, és javul a beltéri komfortérzet, valamint csökken a nedvesség és penészképződés kockázata.

A megfelelő rögzítési rendszer kiválasztása a homlokzati hőszigeteléshez számos tényezőtől függ, beleértve az épület típusát, az alkalmazott szigetelőanyagot, az éghajlati viszonyokat és az építési szabványokat. A leggyakrabban alkalmazott rögzítési rendszerek: ragasztásos, mechanikus vagy ragasztásos + mechanikus, esetleg sínrendszeres rögzítés. Minden egyes módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai, így fontos a pontos tervezés és a szakszerű kivitelezés. Az optimális megoldás kiválasztása érdekében javasolt szakértői konzultáció és a helyi építési előírások figyelembevétele.

A homlokzati hőszigetelés jelentős energiahatékonysági javulást eredményezhet, ami alacsonyabb fűtési és hűtési költségeket, javuló belső komfortérzetet, környezetvédelmi előnyöket és az ingatlan értékének növekedését eredményezi. Példa: Egy 100 m² alapterületű családi ház esetében az alapállapot: hőátbocsátási tényező (U-érték) a szigeteletlen falaknál: 1,0 W/m²K, éves fűtési energiaigény: 300 kWh/m². Hőszigetelés után: hőátbocsátási tényező (U-érték) a szigetelt falaknál: 0,3 W/m²K, éves fűtési energiaigény: 150 kWh/m² (50% csökkenés).

A padló és a padlástér hőszigeteléséhez választott anyag nagyban befolyásolja az épület hőszigetelő képességét és komfortját. Az anyagok kiválasztásánál figyelembe kell venni az épület szerkezeti jellemzőit, a hőszigetelési követelményeket, a nedvességgel szembeni ellenállást, a tűzállóságot és természetesen a költségeket. Minden egyes projekt esetében érdemes szakértővel konzultálni a legmegfelelőbb anyag kiválasztása érdekében.

Magyarországon a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet határozza meg az épületek energetikai jellemzőire vonatkozó szabályokat. Tartalmazza a hőátbocsátási tényező (U érték) maximumát különböző épületrészekre, beleértve a talajon fekvő padlókét is. Padlók esetében az előírt U érték maximuma 0,30 W/m²K.

A padló és padlástér hőszigeteléséhez szükséges vastagság meghatározásánál figyelembe kell venni az éghajlati viszonyokat, az épület energiahatékonysági követelményeit, a választott hőszigetelő anyag hővezetési tényezőjét, valamint a helyi építési szabványokat. Általánosságban elmondható, hogy a vastagságok 5-20 cm között változhatnak a konkrét felhasználási területtől és anyagtól függően. Minden esetben érdemes szakértővel konzultálni a legmegfelelőbb vastagság és anyag kiválasztása érdekében.

Igen, az Innopan PIR hőszigetelő táblák lépésállóak, köszönhetően a PIR anyagok nyomószilárdságának és rugalmasságának. Fontos, hogy a telepítés során figyelembe vegyük a táblák terhelési képességét és biztosítsuk, hogy azok megfelelően legyenek alátámasztva és védve a pontszerű terhelésektől és a felületi sérülésektől.

Ha a padló alatti tér szellőztetett, akkor a hőszigetelés előtt biztosítani kell a megfelelő szellőzést. Ez általában szellőzőnyílások (pl. szellőzőrácsok) telepítésével érhető el, amelyek biztosítják a levegő áramlását és elkerülik a nedvesség felhalmozódását. Aljzatbeton alatti szigetelés esetén fontos, hogy a szigetelőanyagok között megfelelő párazáró réteg (például PE fólia) legyen elhelyezve, amely megakadályozza a talajból felszivárgó nedvesség bejutását a szigetelőrétegbe. A padló szigetelésénél ügyeljünk arra, hogy a szigetelőanyag és a padlót tartó szerkezet között ne legyenek hézagok. Az esetleges rések tömítése segít megakadályozni a légáramlást és a hőveszteséget.

Ha a padlástér nem lakott és szellőztetett térként van kezelve, akkor fontos, hogy a megfelelő szellőzőnyílások (pl. tetőszellőzők, ereszszellőzők) biztosítva legyenek a friss levegő beáramlásához és a pára távozásához. A tető ereszénél elhelyezett szellőzőnyílások segítenek elvezetni a padlástérben felgyülemlett párát, amely különösen fontos a szarufák és a szigetelőanyag épsége szempontjából. Ha a padlástér lakott vagy egyéb szempontból érzékeny, a szarufák alatt párazáró fólia használata javasolt. Ez segít megakadályozni a belső térből származó párának a szigetelőanyagba való beszivárgását. A szarufák közötti és feletti szigetelésnél ügyeljünk arra, hogy a szigetelőanyag teljesen kitöltse a rést és ne hagyjon hézagokat. A szigetelőanyag és a tető közötti kapcsolatot gondosan kell tömíteni, hogy elkerüljük a légáramlatokat.

Az Innopan PIR hőszigetelő táblák az épületszerkezet számos pontján felhasználhatóak, szinte bárhol alkalmazhatóak. Felsorolva a legfontosabb szigetelhető területek: homlokzat, magastető, lapostető, padló, padlástér, nyílászáró kávák, lábazat, teraszfödém, vasbeton koszorúk/áthidalók, beépített redőnytokok alatt, pillér és elemmagas áthidalók.

Igen, szaunák és jakuzzik hőszigetelésére is alkalmazható az Innopan PIR hőszigetelő anyag. A PIR (poliizocianurát) hőszigetelők kiváló teljesítményt nyújtanak, és különösen jól alkalmazhatók olyan területeken, ahol magas hőmérsékleteknek és nedvességnek vannak kitéve.

Igen, csővezetékek hőszigetelésére is alkalmazható az Innopan PIR hőszigetelő anyag. A PIR kiváló hővezetési és mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik. Könnyen beépíthető anyag remek szigetelőképességgel, amely megakadályozza a csővezetékek hőleadását, így akár hideg-, akár melegtechnológiai rendszerek szigetelésére optimális választás. Az alapanyag előnyeit figyelembe véve a PIR hőszigetelés alkalmazásával hatékonyan csökkenhető a hőveszteség, valamint meggátolható a kondenzvíz képződés csővezeték és bilincs között. A csőhéj-szigetelések mellett PIR-ből készült csőbilincsek is megtalálhatóak az Innopan kínálatában. 

Az Innopan PIR hőszigetelő táblák kiemelkedő hőszigetelő képességüknek köszönhetően élettartamuk alatt jelentős mennyiségű energiát takarítanak meg, amely jelentősen csökkenti az ingatlan károsanyag kibocsátását. Emellett a vékonyabb rétegvastagságnak köszönhetően jóval kevesebb hőszigetelő anyag felhasználására van szükség, mely kisebb szállítási és telepítési ráfordítással és kevesebb hulladékkal is együtt jár. Ezek a tényezők szintén pozitív hatással vannak az épület ökológiai lábnyomára. 

Az Innopan PIR hőszigetelő táblák ökológikusak, hiszen az előállításhoz felhasznált energia töredéke a termék élettartama alatti energiamegtakarításnak, nem tartalmaznak az emberi életre és a környezetére káros, azt negatívan befolyásoló összetevőt, valamint Környezetvédelmi Terméknyilatkozattal (EPD) is rendelkeznek. Ezen felül az InnoPan TECH Kft. 2023-ban az ISO 14001 szabványnak megfelelő, környezetközpontú irányítási rendszert is bevezetett és folyamatosan azon dolgozik, hogy az Innopan PIR hőszigetelő táblák előállítása a lehető legkisebb környezeti hatással járjon együtt.

Az ISO 14001 egy nemzetközi szabvány, amely a környezetirányítási rendszerek (EMS) követelményeit szabályozza. Célja, hogy segítsen a szervezeteknek csökkenteni a környezeti hatásaikat, megfelelni a környezetvédelmi jogszabályoknak, és folyamatosan javítani a környezeti teljesítményüket.

A Környezetvédelmi Terméknyilatkozat (EPD - Environmental Product Declaration) egy részletes dokumentum, amely bemutatja egy adott termék környezeti teljesítményét az egész életciklusa során. Az EPD célja, hogy átlátható, objektív és összehasonlítható információkat nyújtson a termék környezeti hatásairól, így segítve a fenntartható döntéshozatalt. Az Innopan PIR hőszigetelő táblák rendelkeznek Környezetvédelmi Terméknyilatkozattal.

Az ökológikus termékek olyan termékek, amelyek a környezetvédelem és a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve készülnek és használhatók. Jellemzőjük a környezetbarát anyagok, energia- és erőforrás-hatékonyság, hulladékcsökkentés, egészségügyi szempontok figyelembevétele, és a fenntarthatósági tanúsítványok megléte. Az ökológikus termékek választása hozzájárulhat a környezet védelméhez és a fenntartható jövő építéséhez.

A PIR szigetelőanyagok újrahasznosíthatósága korlátozott, és az újrahasznosítás gyakorlati lehetőségei az adott régió és az ipari gyakorlatoktól függnek. Az InnoPan TECH Kft. jelenleg is dolgozik az Innopan PIR hőszigetelő táblák újrahasznosításának megvalósításán.

Az Innopan jelentős tapasztalattal és tudással rendelkező szakemberek társulásának eredményeképpen jött létre 2015-ben.

Igen, az Innopan 100%-ban magyar tulajdonú cég, az ECONIX cégcsoport tagjaként 2015-ben jött létre.

Az Innopan központi irodája Budaörsön található, míg a gyártóegység Tapolcán, ahol az Európában is a legmodernebbnek számító gyártósoron készülnek az üvegfátyol vagy alumínium kasírozású PIR hőszigetelő táblák.

Az Innopan PIR hőszigetelő táblák gyártásával foglalkozik, amelyek széleskörben felhasználhatóak, mind lakossági, mind ipari környezetben. Termékeik az építőanyag-piacon elérhető szigetelések között a legkedvezőbb hőszigetelési értékkel rendelkeznek. Az alumínium kasírozással készült Innopan hőszigetelő tábla hővezetési tényezője λD= 0,022 W/m²K, az üvegfátyol kasírozású terméké λD = 0,024 W/m²K. Az Innopan a hazai PIR hőszigetelőanyag piac számottevő szereplője, országos lefedettségű kereskedői hálózatukon keresztül szolgálnak ki lakossági fogyasztókat és kivitelezőket.