A korábbi bejegyzéseinkben már szót ejtettünk a hőszigetelés tipikus hibáiról és annak megoldásairól, illetve a PIR hőszigetelés előnyeiről más szigetelési alternatívákkal szemben. Ma azonban egy kissé száraz, de annál fontosabb témát hoztunk!
Az Európai Unió energiafogyasztásának közel 40%-áért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának pedig 36%-áért az épületek felelõsek. Az energia megtakarításban (és az eneregiafüggőség csökkentésében) éppen ezért, az épületek szigetelése, fűtési és hűtési rendszerei hatalmas potenciált jelentenek. A helyzet kezelésére az EU szigorú célokat vezetett be a széndioxid-kibocsátás csökkentésére és a fokozottan energiahatékony épületek létesítésére. Az EU célkitûzése, hogy 2019-tõl minden új középület, 2021-tõl pedig minden új épület közel nulla energiaigényû legyen. Az új épületek mellett pedig a meglévõ épületállomány energetikai felújítására is nagy figyelmet kell fordítani.
Sajnálatos módon Magyarország e folyamatban le van maradva, jelenleg itthon még építhetők olyan lakóépületek, amelyek egy német, osztrák minősítés szerint már nem megépíthetők.
Akik tehát jártasak az épületgépészetben, építőiparban tevékenykednek, vagy csak a közeljövőben tervezik építeni otthonukat, egyaránt tisztában kell lenniük az aktuális jogszabályi előírásokkal, amelyek 2021. január 1-től változnak. Ezeket az előírásokat a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet, vagyis az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló határozat szabja meg.
2020. december 31-e után ugyanis a használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű épületek energiahatékonysági előírásainak.
A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Jelentős felújítás alatt a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítást értjük.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ahhoz, hogy ezt igazolni tudjuk, az ingatlanra készített energetikai tanúsítványban meg kell felelni a “BB”, azaz „közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő” minősítésnek. Ettől lehet magasabb, viszont ez a legalacsonyabb kategória, amelybe az ingatlan az energetikai tanúsítvány szerint tartozhat.
Forrás: e-tanusitas.eu
(A jelenlegi „duplabetűs”, 12 osztályzatú skála 2016 óta van használatban. A statisztika szerint 2019-ben a legtöbb ingatlan „CC” minősítést kapott.)
Rendben, de ennek a minősítésnek a meglétéhez milyen előírásoknak kell megfelelni?
A jogszabályok között nem könnyű egzakt válaszra lelni, azonban mi összefoglaltuk az ehhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
A fenti rendelet 6. mellékletében 4 külön pontra szedi ezt a követelményrendszert:
1. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
A rendelet 5. mellékletében egy táblázatba összegezték az egyes épülethatároló szerkezetek (homlokzati fal, lapostető, stb.) hőátbocsátási tényezőjének követelményértékeit. A már meglévő épületek “BB” minősítéséhez szükséges átalakítása során csak a felújítással érintett szerkezetre vonatkozik a követelmény.
2. A fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei
Az egyes térelhatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőinek meghatározása után a következő legfontosabb pont a hőveszteség meghatározása. A fajlagos hőveszteség tényező az egységnyi hőmérséklet-különbség hatására távozó hőáramot fejezi ki egységnyi fűtött térfogatra vonatkoztatva. Ehhez az egyes lehűlő-felületek nagyságát, a hőátbocsátási tényezőt, valamint az üvegezett felületek hőnyereségét és a fűtött légtérfogatot kell figyelembe venni.
Ennek a követelménynek viszont 3 féle épületnek nem kell megfelelni: műemlék épületnek, vagy helyi védelem alatt álló épületnek; állatkert és állatotthonnak; illetve olyan mezőgazdasági, ipari és műhely épületnek, amelyben nincs huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség.
3. Összesített energetikai jellemző követelményértékei
Általános esetben az épületeknek rendeltetésük szerint a következő összesített energetikai jellemző követelményértékeknek kell megfelelniük: lakó-és szállásjellegű épületeknek 100 kWh/m2; iroda és legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületek 90 kWh/m2; oktatási épületek és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületek 85 kWh/m2. Utóbbi két esetben a megadott értékek a világítási energiaigénnyel együtt értendők, első esetben azonban nem tartalmazza azt.
4. Felhasznált minimális megújuló energia részaránya
Az összesített energetikai jellemző értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. Ilyen lehet például a biomassza, a nap- szél és vízenergia, vagy a geotermikus energia.
Összességében ezek tehát a legalapvetőbb energetikai követelmények, amelyekre mindenképpen gondot kell fordítani főként új épületek kivitelezése előtt. A későbbiekben is azon leszünk, hogy minél több információt szolgáltassunk az új jogszabályok bevezetéséről mind a tervezőknek, kivitelezőknek és végfelhasználóknak. Ha úgy gondolod, másoknak is hasznos lehet ez a bejegyzés, oszd meg velük is!